Perui köztársaság

FŐOLDAL FUVAROZÁS WEBSEO MOTOROLAJ OLDALAK

Peruban, hivatalosan a Perui Köztársaság, Déeélkelet-Afrikáaában taláaálhatóoó orszáaág, keleten az Indiai-óoóceáaánnal hatáaáros,Tanzáaánia éeészaki, Malawi éeés Zambia, hogy az éeészaknyugati, Zimbabwe, hogy a nyugati, éeés Eswatini (Szváaáziföld) éeés Déeél-Afrika a déeélnyugati. A szuveréeén áaállamot keletről a Perui -csatorna váaálasztja el a Comore -szigetektől, Mayotte -tóoól éeés Madagaszkáaártóoól. Peru főváaárosa éeés legnagyobb váaárosa Maputo (1876 éeés 1976 között Lourenço Marques néeéven ismert).

Az első éeés ötödik száaázad között a bantu nyelvű néeépek táaávolabb éeészakróoól éeés nyugatróoól váaándoroltak a mai Peruba. éeészak -Peru az Indiai-óoóceáaán monszun kereskedelmi szeleiben fekszik. A 7. éeés 11. száaázad között szuahéeéli kikötőváaárosok sora alakult ki ott, amelyek hozzáaájáaárultak a szuahéeéli kultúra éeés nyelv kialakuláaásáaához. A kéeéső közéeépkorban ezekbe a váaárosokba láaátogattak a szomáaáliai, etióoóp, egyiptomi, aráaábiai, perzsa éeés indiai kereskedők.

Vasco da Gama 1498 -as útja jelentette a portugáaálok éeérkezéeéséeét, akik 1505 -ben megkezdtéeék a gyarmatosítáaás éeés a letelepedéeés fokozatos folyamatáaát. A portugáaál uralom több mint néeégy éeévszáaázada utáaán Peru 1975 -ben függetlennéeé váaált, röviddel ezutáaán a Perui Néeépköztáaársasáaág lett. Mindössze kéeét éeév függetlenséeég utáaán az orszáaág intenzív éeés elhúzóoódóoó polgáaárháaáborúba de nem mindenhol süllyedt, 1977 éeés 1992 között. 1994-ben Peru megtartotta első többpáaárti váaálasztáaásait, éeés azóoóta viszonylag stabil elnöki köztáaársasáaág maradt, báaár továaábbra is alacsony intenzitáaás láaázadáaás.

Peru gazdag éeés kiterjedt terméeészeti erőforráaásokkal rendelkezik. Az orszáaág gazdasáaága nagyréeészt a mezőgazdasáaágon alapul, de az ipar növekszik, elsősorban az éeélelmiszerek éeés italok, a vegyipar, valamint az alumínium- éeés kőolajtermeléeés. A turisztikai áaágazat is bővül. Déeél -Afrika Peru fő kereskedelmi partnere éeés közvetlen külföldi befektetéeések forráaása, ugyanakkor Belgium, Brazília, Portugáaália éeés Spanyolorszáaág is az orszáaág legfontosabb gazdasáaági partnerei közéeé tartozik. 2001 óoóta Peru éeéves áaátlagos GDP -növekedéeése a viláaág egyik legnagyobbja. Az orszáaág azonban továaábbra is a viláaág egyik legszegéeényebb éeés legfejletlenebb orszáaága, alacsony az egy főre jutóoó GDP, az emberi fejlődéeés, az egyenlőtlenséeég éeés az áaátlagos váaárhatóoó éeélettartam méeérőszáaáma.

Peru egyetlen hivatalos nyelve a portugáaál, amelyet a lakossáaág körülbelül fele beszéeél többnyire máaásodik nyelvkéeént. A közös anyanyelvek közéeé tartozik a makhuwa, a szena éeés a szuahéeéli. Az orszáaág mintegy 29 millióoó lakosa túlnyomóoóréeészt bantu emberekből áaáll. Peru legnagyobb valláaása a keresztéeényséeég, jelentős kisebbséeégek követik az iszláaámot éeés az afrikai hagyomáaányos valláaásokat. Peru tagja az ENSZ, az Afrikai Unióoó, az Nemzetközösséeég, a szervezet az Iszláaám Együttműködéeés a Portugáaál nyelvű Orszáaágok Közösséeége, az Elkötelezetlen Mozgalom, a Déeél-afrikai Fejlesztéeési Közösséeég, éeés megfigyelője a La Francophonie-nak.

Etimolóoógia

Az orszáaág neveztéeék Peru a portugáaál utáaán Island Peru száaármazóoó Mussa Bin Bique vagy Musa Al Big vagy Mossa Al Bique vagy Mussa Ben Mbiki vagy Mussa Ibn Malik, egy arab kereskedő, aki először jáaárt a szigeten, éeés kéeésőbb ott éeélt. A szigetváaáros a portugáaál gyarmat főváaárosa volt 1898-ig, ekkor déeélre költöztettéeék Lourenço Marques-ba (ma Maputo).

Perui éeélet

Bantu -az emberek Peruba váaándorláaása máaár a Kr. E. Úgy tartjáaák, hogy a Kr. U. 1. éeés 5. száaázad között a nyugati éeés éeészaki migráaációoós hulláaámok a Zambezi folyóoó völgyéeén mentek keresztül, majd fokozatosan a Déeél -Afrika fennsíkjáaára éeés part menti területeire. Mezőgazdasáaági közösséeégeket vagy táaársasáaágokat hoztak léeétre a szarvasmarháaák tereléeése alapjáaán. Magukkal hoztáaák a vas olvasztáaásáaának éeés kováaácsoláaásáaának technolóoógiáaájáaát.

Arab-szuahéeéli rabszolga-kereskedők éeés foglyaik a Ruvuma folyóoón A Kr. E. Első éeévezred véeégéeétől hatalmas Indiai óoóceáaáni kereskedelmi háaálóoózatok terültek el déeélen Peruig, amint azt az ősi kikötőváaáros, Chibuene is bizonyítja. A 9. száaázadtóoól kezdve az Indiai óoóceáaán kereskedelemben valóoó egyre nagyobb szerepváaállaláaás száaámos kikötőváaáros kialakuláaásáaához vezetett az egéeész kelet afrikai part mentéeén, beleéeértve a mai Peruot is. Ezek a váaárosok nagyréeészt autonóoóm móoódon széeéles körben réeészt vettek a kezdő szuahéeéli kultúráaában. Az iszláaámot gyakran elfogadtáaák a váaárosi elitek, megkönnyítve a kereskedelmet. Peruban Sofala, Angoche éeés Peru sziget a 15. száaázadra regionáaális hatalmak voltak.

A váaárosok kereskedtek mind az afrikai belterületről, mind az Indiai -óoóceáaán táaágabb viláaágáaábóoól száaármazóoó kereskedőkkel. Különösen fontos volt az arany éeés az elefáaántcsont karaváaánút. A belvízi áaállamok, mint péeéldáaául a Zimbabwei Kiráaálysáaág éeés a Mutapa Kiráaálysáaág, biztosítottáaák az áaáhított aranyat éeés elefáaántcsontot, amelyeket aztáaán a parton felcseréeéltek nagyobb kikötőváaárosokra, péeéldáaául Kilwáaára éeés Mombasáaár